Gyomorrákra vonatkozó irányelvek
Tartalom
A mikrobiom az emésztőrendszer betegségeiben A Gut című lapban nemrégiben publikáltcikk amerikai szerzői azt találták, hogy a korábbi fogágybetegséget követően nagyobb eséllyel alakulnak ki bizonyos tumortípusok, elsősorban a nyelőcső és a gyomor rosszindulatú daganatai.
E daganatok kialakulásának kockázata ugyancsak magasabb azoknál, akik korábban elveszítették fogaikat.
Általános jellemzők A gyomor epitheliális eredetű rosszindulatú daganata. A gyomorrák az egyetlen szervi lokalizáció Magyarországon, amelynek a mortalitása az utóbbi években csökkent.
A fogágybetegségek és a fogvesztés, illetve a nyelőcső- és gyomorrák közötti összefüggésre vonatkozó korábbi adatok nem voltak egyértelműek, ezért a Harvard Egyetem kutatói több évtizedes utánkövetéses vizsgálatok eredményeit elemezték. Az utánkövetés kérdőívek segítségével történt. A 22—28 éves utánkövetés során betegnél állították fel nyelőcsőrák és betegnél gyomorrák diagnózisát.
- Az aktuális európai diagnosztikai és terápiás ajánlásokat összefoglaló útmutató a Legkorszerűbb Onkológiai Gyógyításért Alapítvány kiadásában, az MKOT hivatalos folyóirata, a Klinikai Onkológia különszámaként látott napvilágot, s jutott el országszerte a szakorvosokhoz.
- Média Új irányelvek a rákgyógyításban A világ egyik legnevesebb szakmai szervezete, az ASCO — American Society of Clinical Oncology — új irányelveket adott ki arra vonatkozóan, hogy miként kellene festenie a rákkutatásnak és a rákbetegek klinikai kezelésének a követező évtizedben.
- Gyomor daganatok | Hungarian Oncology Network - doras.hu
Azon betegeknél, akik korábban két gyomorrákra vonatkozó irányelvek több fogukat elveszítették, nyelőcsőrák 42 százalékkal, gyomorrák 33 százalékkal nagyobb eséllyel fordult elő, mint abban a csoportban, ahol fogvesztés nem következett be.
Ezen túlmenően, abban az alcsoportban, ahol az anamnézisben periodontális betegség szerepel, a nyelőcsőrák rizikója egyformán 59 százalékkal volt magasabb, függetlenül attól, hogy az adott személynél fogvesztés korábban nem történt, vagy a beteg már egy vagy több fogát elveszítette.
Ebben az alcsoportban a gyomorrák kockázata 50 százalékkal, illetve 68 százalékkal volt magasabb. Korábbi kutatások ugyanis azt találták, hogy bizonyos periodontális patogének jelenlétében fokozott a nyelőcsőrák rizikója. A másik feltételezés szerint a nem megfelelő szájhigiéne és az ennek következtében fellépő fogágybetegség kedvező feltételeket teremt endogén nitrózamin termelődéséhez, mely a nitrátcsökkentő baktériumokon keresztül a gyomorrák ismert oka.
Obszervációs vizsgálat révén adataiból egyértelmű következtetések nem vonhatók le az ok-okozati összefüggésekre vonatkozóan, és a szerzők nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a megfigyelt rizikóemelkedés — legalábbis részben — nem mért zavaró körülmények következménye is lehet.
További prospektív vizsgálatok szükségesek az orális mikrobiom közvetlen elemzésére annak érdekében, hogy azonosíthassuk a most megfigyelt összefüggésekért potenciálisan felelős specifikus szájüregi baktériumtörzseket. Ilyen ismeretek birtokában könnyen elérhető, noninvazív biomarkerekhez juthatunk az említett két tumortípus szempontjából fokozottan veszélyeztetett személyek felismeréséhez.