Így a hólyag papilloma is

Húgyhólyagrák: ezek a tünetek utalhatnak rá

Nyitólap » Betegségenciklopédia » Húgyhólyag daganat Húgyhólyag daganat Betegség meghatározása: A húgyhólyag rosszindulatú daganata a hólyag nyálkahártyájából kiinduló, gátlás nélkül osztódó sejttömeg, mely hajlamos a húgyhólyag fal mélyebb rétegeinek pl. Gyakoriság és eredet: A húgyhólyag rosszindulatú daganata a leggyakoribb húgyúti daganat.

A férfiaknál gyakrabban fordul elő, ezer férfi közül ben, míg ezer nő közül 6-ban alakul ki hólyagdaganat.

A daganat legfontosabb kiváltó tényezője a dohányzás, mely az esetek felében felelős a betegség kialakulásáért. További kockázati tényezők lehetnek egyes kémiai alapanyagok polyciklikus aromás vegyületek ,melyeket a vegyiparban, a festékiparban alkalmaznak.

Irodalmi adatok szerint a betegség nem malignus, kiújulási hajlama alacsony.

Az ezekkel való tartós, megfelelő védelem nélküli foglalkozás növeli a daganatképződés esélyét. Szubtrópusi, trópusi országokban pl.

Egyiptom a daganat gyakoriságát növeli a hólyag falában élősködő Schistosoma is. Tünetek: A betegség kezdeti szakaszában meglehetősen tünetszegény, ezért gyakran előrehaladottabb állapotban kerül felismerésre.

Húgyhólyagrák

Leggyakrabban a néma — fájdalommal, illetve más panasszal nem járó — véres vizelet hívja fel a figyelmet a daganatra. Ez a tünet lehet egyszeri, vagy rendszeresen visszatérő. Ritka esetben vizelési panaszokat okozhat, illetve hosszú lefolyású húgyúti fertőzést tarthat fenn. A betegség előrehaladott formájában a felső húgyutak gátolt ürülése miatt vesetáji fájdalommal járhat, illetve a távoli áttétekhez kapcsolódó panaszok jelentkezhetnek. Kivizsgálás: A betegség kimutatása a hólyag húgycsövön keresztüli eszközös áttekintésével, hólyagtükrözéssel történik.

A daganat külleme alapján annak viselkedése — rosszindulatú, jóindulatú volta — valószínűsíthető, melyet a daganat eltávolítását követő szövettani vizsgálat állapít meg pontosan.

A betegség felismerésében további segítséget nyújthat, illetve gyanúját vetheti fel hasi ultrahang vizsgálat, a vizelet sejtjeinek vizsgálata citológia.

A daganat kiterjedésének megítélésében a hasi, kismedencei CT vizsgálatnak van kiemelkedő jelentősége. Típusai: A húgyhólyag rosszindulatú daganatai változatosak. Szövettani megjelenésük, illetve kiterjedésük szerint csoportosítjuk őket, mely besorolás alapján a betegség várható lefolyása jósolható és megkönnyíti a megfelelő kezelés kiválasztását.

Az osztályozás alapját a patológiai szövettani vizsgálat képezi. A daganat mikroszkópos képe alapján megkülönböztetünk az eredeti hólyagnyálkahártya szöveti képével megegyező, vagy hasonló ún.

A kiterjedés szerinti felosztás alapját a hólyagfal rétegeinek érintettsége adja. Ez alapján megkülönböztetünk felületes, csak a legbelső nyálkahártyaréteget és az azt övező kötőszövetes réteget érintő, valamint a hólyagfal mélyebb rétegeibe törő izom infiltratív húgyhólyag daganatot.

A húgyhólyagdaganatokról

Az izomréteget érintő daganat várható viselkedése agresszívabb, ebben az esetben számolhatunk a kórlefolyás során környezeti terjedéssel, illetve távoli áttétek képződésével. A daganat egymagában vagy többszörösen megjelenhet bárhol a hólyag belfelszínén illetve a felső húgyutak nyálkahártyáján.

Kezelés: A megfelelő kezelés kiválasztásáról több, érintett szakágat onkológus, radiológus, radioterápiás szakember, patológus, urológus tömörítő onkoteam dönt. A kezelés első lépése minden esetben húgycsövön keresztül végzett endoszkópos daganat kimetszés. A beavatkozás során az urológus sebész törekszik a daganat maradéktalan eltávolítására — mely a felületes daganatok így a hólyag papilloma is lehetséges, valamint szövettani a kömény a paraziták gyógymódja nyerésére, mely alapján a daganat osztályozható.

Amennyiben a szövettani vizsgálat felületes daganatot igazolt, jól differenciált kép esetén egyszeri, vagy kúraszerűen, több alkalommal helyi hólyag kemoterápia, alacsonyan differenciált tumor esetén kúraszerűen, ugyancsak helyi immunterápia alkalmazható. Szövettanilag igazolt, izom réteget érintő daganat esetén a kiterjedés vizsgálata céljából a CT elvégzése elengedhetetlen. Amennyiben a vizsgálat a daganat hólyagon belüli terjedését igazolja, távoli áttétek jelenléte nélkül a választandó kezelés a húgyhólyag radikális eltávolítása, vagy a sugárkezelés.

Hámeredetű (papilloma)

Távoli áttétek megléte esetén kemoterápiás, vagy kombinált kemoterápiás és sugárterápia szükséges. A radikális hólyag eltávolítás során kiirtásra kerül a húgyhólyag, az azt körülvevő kötőszövetek és nyirokcsomók, valamint férfiak esetén a prosztata, az ondóhólyagok, nőknél a méh, petefészkek és a hüvely egy része. A hólyag eltávolítása esetén vizelet akadálytalan elvezetése céljából bélből képezhetünk hólyagot, melyet a hasfalra szájaztatunk ki, illetve válogatott esetekben a korábbi húgycsőhöz kapcsolunk, így a vizelet a így a hólyag papilloma is utakon távozik.

Amennyiben a bélhólyag képzés nem kivitelezhető, a vizelet elvezetését a hasfalra szájaztatott húgyvezetővel, vagy vese katéterrel oldhatjuk meg. Életmód: Húgyhólyag daganatos betegnél javasolt a dohányzás azonnali elhagyása, valamint a rendszeres, bőséges folyadékfogyasztás.

Húgyhólyag daganat

Utókövetés: A felületes húgyhólyagdaganat, típustól is függően, kb. A daganat eltávolítását követő 5 évben előbb 3 havi, majd 6 havi rendszerességgel hólyagtükrözést végzünk, hogy az esetleges kiújulásokat lehetőség szerint minél korábbi állapotban, húgycsövön keresztül kimetszhessük.

Radikális műtétet követően a kismedencei daganat megjelenés és a távoli áttétek képződés kizárása céljából végzünk radiológiai vizsgálatokat ultrahang, CT. Bélhólyaggal élő beteg számára fontos a szervezet só és sav-bázis háztartásának karbantartása, mely a beteg által megtanult, napi rendszerességgel végzett feladat.

A bejegyzés kategóriája: Betegségenciklopédia.