Hasnyálmirigyrák patofiziológiája, A fejlett hasnyálmirigyrákos beteg támogatása | Wofulo
Tartalom
Az összefoglaló alapjául szolgáló cikk a gyógyszerkutatás olyan közelmúltbeli felfedezéseivel foglalkozik, amelyek segítségével lehetőség nyílhat a hasnyálmirigyrák kezelésére szolgáló új eljárások megtervezésére és kifejlesztésére. Vakcinák Angol és kínai tudósok olyan vakcinákat fejlesztettek ki, melyek hasznosnak bizonyultak a rák kezelésében. Hasnyálmirigyrákos egerekben kimutatták, hogy a sejtek adenovírussal vagy vacciniavírussal történő megfertőzése megduplázza túlélési esélyüket a vakcinával nem kezelt egerekéhez képest.
A vakcina hatása annak köszönhető, hogy a felszabaduló vírus antigének képesek az immunrendszer stimulálására, mely így képes a rák kiújulásának megelőzésére.
A fejlett hasnyálmirigyrákos beteg támogatása
Gyógyszerkombináció a tumor méretének csökkentésére Az L-aszparagináz és mitogén-aktivált protein kináz MEK inhibitor együttes használata kutatások szerint egerekben a tumor méretének csökkenéséhez vezetett. Mindkét hatóanyagot engedélyezte az FDA rákos megbetegedések kezelésére. Az L-aszparaginázt leukémiákban használják; hatása azon alapul, hogy a fehérjeszintézishez szükséges aszparagint megvonja a tumoros hasnyálmirigyrák patofiziológiája.
MEK inhibitorokat szolid tumorok kezelésében alkalmaznak.
Bejegyzés navigáció
A kombináció lényege, hogy a tumoros sejt az L-aszparagináz hasnyálmirigyrák patofiziológiája egy másik útvonalat választ az aszparagin előállítására; ezt az útvonalat lehet MEK inhibitorokkal gátolni.
A glikolízis útvonal kikapcsolása lassítja a tumor növekedését A rákos sejtek, főként az angiogenezist megelőző időszakban, előszeretettel használják a hasnyálmirigyrák patofiziológiája energiaszükségletük fedezésére. Német kutatók felismertek egy YME1L névre keresztelt proteáz enzimet, amely a mitokondriumok falában található és a glikolízis során aktiválódik.
- Hasnyálmirigyrák – Wikipédia
- Féreggyógyszer a d
- Patológia[ szerkesztés ] A szövettani metszeten jól megfigyelhető: 1 A normális hasnyálmirigy hám; 2 Az invazív hasnyálmirigyrák beköszöntő károsításai prekurzor lézióia hasnyálmirigy hámon belüli elváltozásai pankreász intraepiteliális neopláziák, [PanIN] eltérő fokozatokkal grádussal PanIN1 és PanIN3valamint a 3 hasnyálmirigyrák.
- Malignus testüregi folyadékgyülemek | Eurocytology
- A hasnyálmirigy gyulladás során különböző patofiziológiai folyamatok hatására az ott termelődő emésztőenzimek már a hasnyálmirigyen belül aktiválódnak, és önemésztődési illetve gyulladásos folyamatok beindításával károsítják a hasnyálmirigy saját sejtjeit.
In vitro és egereken végzett kísérleteken is kimutatták, hogy a glikolízis kikapcsolása lassította a tumor növekedését. Bár eddig még nem fedeztek fel olyan anyagokat, melyek az enzimet képesek gátolni, ez az enzim ígéretes célpontnak tűnik új gyógyszeres terápiák számára.
Egy új fehérje célpont a rák kezelésében A Crick Institute kutatói megfigyelték, hogy a hasnyálmirigy-tumor növekedésében a rákos őssejteknek vezető szerepük van. Ezen sejtek génexpressziójának tanulmányozása során azonosítottak egy proteint, a CD9-et, mely a tumor felszínén jelenik meg, ezért a sejt lokalizáció markere lehet.
Hasnyálmirigyrák patofiziológiája végzett kísérletekben azt is sikerült kimutatni, hogy minél nagyobb számban expresszálódik a CD9 fehérje, annál agresszívebb tumorsejtek keletkeznek, melyek gyorsan nagyobb tumorok képződéséhez vezetnek. A rákos őssejtek metabolizmusának tanulmányozása során megfigyelték, hogy a CD9 fehérje serkenti a glutamin felvételét a sejtbe. Így ez a fehérje is lehetséges célpontja a gyógyszeres terápiának, hiszen gátlásával a daganatsejtek tápanyagellátása gátlódik.
Tartalomjegyzék
Egy kis molekula a rákos sejtek önmegsemmisítését váltja ki Kutatások szerint a PJ34, egy kis molekula, a rákos pankreászsejtek sejthalálát váltotta ki. Egerekbe beültetett humán hasnyálmirigysejteken végzett kísérletek során a molekula anomáliát okozott a rákos sejtek osztódása során, ezáltal sejthalált váltott ki. A molekula kizárólag a rákos sejteken mutatott hatást és mellékhatásokat nem tapasztaltak alkalmazása során.
Jelenleg preklinikai vizsgálatokat végeznek vele. Az orális gyógyszerformákban a fentiek szerinti kiterjedt használatuk megkívánja a molekuláris szerkezetük és a fizikokémiai tulajdonságaik megismerését.
Hasnyálmirigyrák kezelés (PDQ®) -Patient verzió
A foszfolipidek molekuláris szerkezetüket tekintve 1-es és 2-es pozícióban zsírsavakkal, 3-as pozícióban foszfáttal észterezett glicerinszármazékok.
A tipikus membrán foszfolipidekben a foszfátcsoport tovább észterezett alkoholokkal, mint hpv és torokrák statisztikák foszfatidil-kolinban kolinnal, foszfatidil-etanolaminban etanolaminnal.
A foszfolipidek a poláris feji rész, illetve a zsírsavas rész arányától függően különböző kolloidális struktúrák létrehozására képesek. Ha arányuk megegyezik, lamelláris struktúrákat, ha a poláris feji rész nagyobb, mint az apoláris zsírsav rész, akkor micellákat, ha a poláris feji rész kisebb, mint a zsírsav alkotta rész, inverz micellákat formálnak.
A gyógyszerfejlesztések során a segédanyagok elérhetősége, illetve ára nagyon fontos szerepet játszik a felhasználásukban. Az ipari gyógyszerészek természetes eredetű, illetve szintetikus foszfolipidek közül választhatnak.
A természetes foszfolipidek zsírsavprofilja az alapanyagból származik.
A legismertebb növényi eredetű foszfolipid termék a lecitin, mely szójababból származik; foszfolipid összetétele a tisztítottsági állapottól függően változik. Ezzel szemben a szintetikus származékok előre meghatározott zsírsavösszetétellel rendelkeznek és csak egyféle foszfolipidet tartalmaznak, ezeket preferáltan magas tisztaságú természetes foszfolipidből készítik enzimatikus konverzióval.
A természetes foszfolipidek használata sokkal gazdaságosabb a szintetikus eredetűeknél, mivel így nagyobb mennyiségben, kémiai szintézis nélkül állíthatóak elő. Azonban a természetes eredetű, telítetlen foszfolipidek alkalmazása esetén mind a gyógyszergyártás, mind a raktározás során szükséges a páratartalom és a hőmérséklet folyamatos kontrollja, illetve az oxidáció elleni védelem.
Navigációs menü
Legígéretesebb felhasználásuk a gyógyszerformulálás során az, hogy javítják a lipofil, gyengén vízoldható hatóanyagok orális abszorpcióját. Egy másik példa a felhasználásra: nem szteroid gyulladáscsökkentők orális alkalmazása során szükséges a gyomorirritáció mérséklése. Ebben szerepet kaphatnak a foszfolipidek, melyek befolyásolni tudják különböző gyógyszerek fizikokémiai tulajdonságait, így a hatóanyag-felszabadulás helyét is a gasztrointesztinális traktusban.
Ennek segítségével olyan rendszereket fejlesztettek ki, melyek esetében a felszabadulás nemcsak a pH-tól, hanem az epesavak jelenlététől is függ, így a hatóanyag elsősorban a patkóbélben szabadul hasnyálmirigyrák patofiziológiája, megelőzve ezáltal a gyomorvérzés és gyomorfekély kialakulását.
Malignus folyadékgyülemek
Ígéretesnek mutatkoztak egyes foszfolipidek a P-glikoprotein efflux transzporter gátlásában is, mely fehérje a gyógyszerek felszívódását befolyásolja a gasztrointesztinális traktusból. Olyan hatóanyagok esetén, melyek szubsztrátjai az efflux transzporternek, kimutatták, hogy megfelelő foszfolipidekkel való együttes adásuk jobb felszívódást eredményezhet. Az új ismeretek és tapasztalatok egyre nőnek a foszfolipidek felhasználásával kapcsolatban. A foszfolipidek fontos szerepet játszanak a tápanyagok felvételében a gasztrointesztinális traktusból, lényegében ezeket a mechanizmusokat lehet hasznosítani megfelelő gyógyszerformulálás segítségével.
Figyelembe véve a fizikokémiai tulajdonságaik sokszínűségét, illetve toxicitásuk hiányát várhatóan sok szintetikus segédanyagot helyettesíthetnek a jövőben.
Bejegyzés navigáció.
