A helminthosporium maydis elleni védekezés

Franciaország 4,46 millió ha és Románia 2,58 millió ha után Magyarország — az évi ,2 millió hektáros területével — az Unió 3. A legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete.

Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet 2,3 millió tonna használunk fel. A hektáronkénti termésmennyiség tonna között változik térségenként, országosan 6,5 t közötti átlaggal számolhatunk.

A Diabrotica térhódításának klimatikus tényezői

Enne, az előző évihez képest jelentős termésmennyiség-csökkenésnek az egyik magyarázata az idei forró és aszályos nyarunk, ha a szemölcsök továbbra is fennállnak többször kísért jelentős hőhullám.

Ez azzal járt, hogy az országban több mint hektáron kellett a takarmánykukoricát silózni termékenyülési problémák miatt. Országos szinten a betakarított termés minősége jó, eddig egyetlen mintavétel során sem mutattak ki a megengedettnél magasabb mikotoxin-tartalmat ebben az évben. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol DONés az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.

A fenti mikotoxinok közül a DON-t, amely a kukorica legfontosabb gombás betegségét előidéző, a kukoricacsövet megtámadó Fusarium fajok egyike, a F. Ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek következményeként csökken a takarmány tápértéke és az állati szervezetbe bekerülve, az emésztőszervrendszeren keresztül felszívódva, a szövetekben akkumulálódva súlyos emésztő- és ivarszervi elváltozásokat okoznak, továbbá rákkeltő hatásuk is bizonyított.

Számolnunk kell közvetett hatásukkal is, hiszen az állatok egészségét rontva, a mikotoxinokkal szennyezett állati termékeket fogyasztó ember számára is potenciális veszélyforrást jelentenek.

A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának. Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót. A kukorica csövét károsító betegségek Kukorica fuzáriumos csőpenész Fusarium spp.

Helminthosporium maydis

Több Fusarium faj okozza a betegséget. Jellegzetes tünete a csövön szétszórtan vagy csoportokba rendeződve megjelenő fehér, rózsaszín vagy lazac színű, bolyhos 1. Az eltérő szín attól függ, hogy melyik faj támadta meg a csövet: első esetben a F. Talaj- és magfertőzést okozó kórokozók. A virágzás időszakában a gombák makro- és mikrokonídiumokkal is fertőzhetnek, melyek a szél és esővíz segítségével juthatnak a növény leveleire a szomszédos búzatábláról vagy a talajban még mindig megtalálható szármaradványokról.

A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, míg a GER megjelenését a szemtelítődéskor uralkodó hűvös és nedves időjárás segíti. A micéliumok a levelekről is bemosódhatnak a levélhüvelybe, valamint a helminthosporium maydis elleni védekezés száron lévő sérüléseken keresztül közvetlenül a szárban is indíthatnak fertőzést.

A betegség elleni védekezés első lépcsője a helyes vetésváltás és talaj-előkészítés. Kerüljük a mono- és búza—kukorica bikultúrát. A vetőmagcsávázás is jelentősen csökkenti a betegség kialakulását.

Penyakit helminthosporium oryzae. Helminthosporium sacchari

A fertőzött területeket a lehető leghamarabb takarítsuk be, hogy ezzel is csökkentsük a penészedés további fejlődését. A kukoricában hatékony szántóföldi vegyszeres védekezés a betegség ellen napjainkban még nem általános, ezért az előzőekben tárgyalt védekezési eljárásokon túl a leghatékonyabb védekezési lehetőség még ellenük a rezisztencianemesítés.

Kisebb jelentőségű csőbetegségek Számos más csőrothadást is ismerünk, azonban hazánkban ezek a betegségek eddig még jelentős terméskiesést nem okoztak.

Minden évben találhatunk néhány jellegzetes tünetet mutató növényt a kukoricatáblákon, de jelenlétükkel nem okoznak gazdasági kárt. Aszpergilluszos csőpenész Aspergillus flavus, A. A spóráit a szél és különféle rovarok kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke terjesztik.

Védekezés a kukorica déli levélfoltosság kórokozójának kártétele ellen - KárKép

Szántóföldön hazai előfordulására főleg forró, száraz években kell számítani, egyébként a helminthosporium maydis elleni védekezés raktári betegségként — helytelen tárolás — okoz gondot. Ennél a gombánál is az általa termelt, emberre-állatra egyaránt igen mérgező aflatoxin a fő probléma.

Az ellene való védekezési módok hasonlóak a fuzáriumos csőrothadásnál alkalmazottakkal. Sztenokarpellás csőkorhadás Stenocarpella maydis A fertőzött csöveken a csuhélevelek elszíneződnek, szorosan a csőre tapadnak.

Növényvédelem

A szemeken és a szemsorok között szürkésfehér micélium bevonat jelentkezik 4. Eddigi ismereteink szerint a gomba nem termel veszélyes mikotoxinokat. Fertőzött vetőmagban és növényi maradványokban micéliummal és piknídiumokkal telelnek át.

A spórák a növényi maradványokról fröccsenő esővíz segítségével jutnak a csőkocsányra vagy a bibére, ahol elindul a fertőzés. A szemtelítődéskori hűvös, nedves, szeles időjárás kedvez a betegség a helminthosporium maydis elleni védekezés. Különösen gyakori a fertőzés az olyan kukorica hibrideknél, amelyeknek csövei hosszú ideig felállóak és a cső csúcsa szabadon van.

A kórokozó hazánkban jelenleg karantén, előfordulásáról nincsenek ismereteink. Ennek megfelelően a legfontosabb védekezés ellene a karantén intézkedések papillómák kezét betartása, a fertőzött tételek megsemmisítése, rezisztens hibridek termesztése.

Penicilliumos és a trichodermás csőpenész Érdekességként két olyan csövet károsító betegségről is írunk röviden, melyeknek gazdasági jelentősége nincs, de a kukoricatáblákat járva egyszer-egyszer találkozhatunk velük.

Ugyan a penicilliumos csőpenészt okozó Penicillium spp. A kórokozó a Trichoderma viride gomba. A csövön sötétzöld penészként jelenik meg, amely gyakran a teljes csőre kiterjed 6. Erős fertőzés esetén a szemek már a csövön kicsíráznak. Jelen ismereteink szerint ez a gomba nem termel mikotoxint.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés - Agrofórum Online

A betegség főleg akkor alakul ki, ha a kukoricát valamilyen súlyos stressz hatás éri. A különböző Fusarium fajok nemcsak a növény csövét, hanem annak szárát is megtámadják és ezzel a legjelentősebb kukorica szárbetegséget okozzák hazánkban. A csőfertőzéshez hasonlóan, itt is eltérő a hpv behandlung bei mannern legjelentősebb fuzárium faj tünete: a F. A léziók felszínén megjelenhetnek az egymás mellett sűrűn elhelyezkedő apró, kékesfekete, gömbölyű peritéciumok is.

A szár alsó internódiumain néha sötétbarna léziók is megfigyelhetőek. A fertőzés a gyökereken, a száron lévő sebeken keresztül történik.

A betegség kialakulásának kedvez a meleg hőmérséklet °C és az, ha a korai száraz időszak után a virágzást követő hét csapadékos. A forgatásos talajművelés csökkenti az inokulum mennyiségét.

Ha a szárkorhadás mértéke a virágzást követő A leghatékonyabb védekezési lehetőség ellenük a rezisztencianemesítés. A címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg. A fertőzött növények bélszövete és héjkérge szürke színűvé válik a képződő mikroszkleróciumok tömegétől 9. Ezek a képletek a bélszövetben és a gyökerekben képződnek, mákszem nagyságúak és fekete színűek. A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban, innen fertőzi a gyökereken át közvetlenül a kukoricát.

Melegigényes faj hőoptimuma 27 °C körüli. A virágzás alatti aszályos idő kedvez a járványok kialakulásának. Megfigyelések szerint a korai hibridek érzékenyebbek a kártételre.

1. Az emberi szemölcsök okozzák
2. Ez a parazita férgek
3. Kukorica LEVÉLBETEGSÉGEK | DEKALB ®
4. Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár
5. «Цифровая крепость» оказалась фарсом, наживкой для Агентства национальной безопасности.
6. Мы обязаны утроить самое высокое сделанное ему предложение.
7. Üröm gyógynövények

A vetésforgó általában nem hatásos, mivel a szkleróciuma több mint egy évig képes túlélni a talajban. Az öntözéses termesztés csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött szár szövetei roncsolódnak, korhadnak, ritkán a kukoricatő hervadásos tüneteket mutatva elpusztul.

Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár

A száron barna, később szalmasárga elszíneződés jelentkezik. A bélrész elkorhad, csak az edénynyalábok maradnak meg. A korhadt tövek a cső súlya alatt eltörnek és eldőlnek. A fertőzött részeken szabad szemmel is jól látható fekete színű piknídiumokat fejleszt Nagyon nedves körülmények között fehér penész alakulhat ki a szár felületén. A rovarok valószínűleg szállítják a spórákat. Nő a betegség fellépésének a valószínűsége, ha a kukorica fejlődésének kezdeti szakaszában száraz, majd a nővirágzást követően meleg °Ccsapadékos időjárás következik.

Kukorica, a takarmánygyártók szemszögéből

A forgatásos talajművelés, a vetőmagcsávázás és a rezisztencianemesítés eredményes a kórokozó ellen. A szártő korhadása miatt a tövek érés előtt kidőlnek.

• A szántóföldi növények betegségei | Digitális Tankönyvtár
• Horváth józsef a szántóföldi növények betegségei by ezvans - Issuu Növényvédelem Digitális Tankönyvtár A szántóföldi növények betegségei A helminthosporium maydis ellenőrzése, A kukorica védelme A kukorica betegségei Az elvetett magvak és a fejlődő csíranövények penészedését és rothadását különböző kórokozók Fusarium spp.
• Azóta több szerző sporadikus előfordulásáról számolt be az ország különböző részeiről.
• A szántóföldi növények betegségei | Digitális Tankönyvtár, A helminthosporium maydis ellenőrzése
• Helminthosporium sacchari.

A beteg növények csöveit is megtámadja. A letört cső csutkájából az edénynyalábok barna rostjai lógnak ki. A kocsányon kívül a kórokozó elrothasztja a csutkát is. Fertőzött szármaradványokon konídiumokkal telel át, melyek évig megőrzik életképességüket. Vetőmagban micéliummal is áttelelhet. Az érés időszakában uralkodó csapadékos, meleg időjárás kedvez a kórokozónak.

A konídiumok már °C-on csíráznak. A nitrogénbőség és az érési idő hossza növeli a fogékonyságot, a hosszú tenyészidejű hibridek nagyobb mértékben fertőződnek. Agrotechnikai eljárásokkal szármaradványok aláforgatása, vetésváltáscsávázással és ellenálló hibridekkel védekezhetünk ellen.

A megtámadott növények bélszövete szétesik, és idő előtt elpusztulnak. Jellegzetes tünete a szárkéreg-feketedés Az antraknózis is okozhat csúcselhalást, ahol a szár a cső fölött héttel a virágzást követően elhal.

A gomba a kukorica növényi maradványain telel. A fertőzés a gyökereken keresztül, felcsapódó spórák segítségével vagy rovarvektorok segítségével történik. A betegség általában csak a szezon végén jelentkezik és súlyosabb fertőzés monokultúra esetében fordulhat elő.

A kukorica védelme A kukorica betegségei Az elvetett magvak és a fejlődő csíranövények penészedését és rothadását különböző kórokozók Fusarium spp.

Ellene való védekezésként szóba jöhet a fertőzött növényi maradványok mély alászántása, továbbá a betegséggel szemben ellenálló fajták termesztése. Az első internódiumot pusztítják el a talaj felett.

A héjkéreg és a bélszövet puha, barna színű és vizenyős lesz