Szarkóma rákos elváltozások. Lágyrészdaganatok | doras.hu
Tartalom
Tartalomjegyzék
Mégis nagyon keveset tudnak róla az emberek. A szervezetben keletkeznek olyan sejtek, amelyek elérték az emberiség örök vágyát, vagyis a halhatatlanságot. A rákos sejtek ugyanis nem tudnak meghalni — pontosabban, ha van elég táplálékuk, akkor sohasem halnak meg. Míg a test egyéb sejtjeibe bele van programozva, hogy előbb-utóbb vége a dalnak, a rákos sejtekből ez a tulajdonság elvész. Történik valami grimbusz, a sejt genetikai állománya megváltozik, a sejt elkezd osztódni, és a szaporodás kontrollálatlanul halad előre.
A kontroll hiánya nagyon fontos, mert vannak jóindulatúnak nevezett daganatok is, amelyek sejtjei szintén szaporodni kezdenek valamiért, de aztán megállnak. Ezek a jóindulatú, vagy latinul benignus elváltozások is igen gyakoriak, mint például a fibrómák az emlőben, a méh miómája vagy a Karinthy Frigyes koponya körüli utazását elindító hallóideg-daganat.
Orr sarcoma
Ha látható, az nem jó A rosszindulatú, vagyis malignus daganatok sejtjei nem szarkóma rákos elváltozások a szövethatárokat, hanem a növekedésük során ráterjednek a környező szövetekre, átszövik azokat, és távolabbi testtájékokra is eljuthatnak. Ezt, vagyis az áttét- avagy metasztázisképződést nagyban elősegíti, ha a daganat növekedése során be tud jutni a nyirok- vagy véráramba.
A nyirokerek vékony, alig észrevehető falú kanálisként hálózzák be a szervezetet, és a nyirokcsomókba vezetnek. Ha ezekbe az erekbe betör a daganat, akkor azt a nyirokkeringés eljuttatja a környező nyirokcsomóba, ahonnan továbbvándorolhat. És ugyanígy: ha a vérerekbe tör be a daganat, akkor a véráram a test távoli pontjaira is elviheti a sejteket, amelyek ott megtapadnak és folytatják a szaporodást. Bizonyos daganatok jellemzően bizonyos helyekre adnak metasztázisokat, mint például az emlődaganat a hónalji nyirokcsomókba, a tüdődaganat az agyba, a vastagbéldaganat a májba, a prosztata a csigolyacsontokba.
Nincs igazuk: ezek a sejtek a rosszindulatúságukban hihetetlen ügyesek és hatékonyak. Mivel a szervezet egyéb sejtjeihez képest mások, ezért az immunrendszer rögtön beindul és megpróbálja őket elpusztítani. Ám ezek a rohadékok külön mechanizmusokat találtak ki, hogy a immunrendszert átverjék: megváltoztatják az anyagcseréjüket, hogy a spéci igényeiket kielégítsék, iszonyatos gyorsasággal építik ki az őket tápláló érhálózatot, és képesek az őket elpusztítani készülő gyógyszerekkel szemben is rezisztenciát kifejleszteni.
Rosszindulatú daganatok az erekben
A normális sejtek abbahagyják a szaporodást, ha megtelik a rendelkezésre álló tér, ezzel szemben a orális papilloma szarkóma rákos elváltozások sejtek mindent félresöpörve nyomulnak és felfalnak mindent. A fogalom rendkívül inhomogén betegségcsoportot jelöl: több mint különböző ráktípust ismerünk, soknak több altípusa is van, melyek lefolyása, viselkedése, prognózisa is más lehet.
A tumoros szövetek mikroszkópos vizsgálata is rendkívül változatos képet mutat. A különböző szervekben többnyire rájuk jellemző daganattípusok nőnek ki, a patológusok legtöbbször a rák mikroszkópos képe alapján is meg tudják mondani, hogy melyik szövetből indult ki, anélkül, hogy a kórlapra ránéznének. A patológusok a szövettani vizsgálatok során mindig meg kell nézzék, hogy a daganatot teljesen eltávolították-e, és azt is, hogy látható-e nyirok- vagy érbetörés. Ha látható, az nem jó.
A daganatos betegek többségének zárójelentésein szerepel három titokzatos nagybetű T, N és Mmellettük számok és néhány szarkóma rákos elváltozások. Ez a három betű azt hivatott jelezni, hogy a daganat mennyire előrehaladott állapotban van.
A kiindulási helytől függően, a nagyságát T1—4-gyel jelölik: minél szarkóma rákos elváltozások a szám, annál nagyobb a baj. Itt is minél nagyobb a szám, annál rosszabb, mert több nyirokcsomó is érintett.
Ha például azt látjuk egy tüdőrákos betegnél, hogy T1bN1Mx, akkor az magyarra fordítva annyit tesz, hogy a tumor legnagyobb kiterjedése 2 cm-nél nagyobb, de 3-nál kisebb, a daganat környezetében van érintett nyirokcsomó, de távolabb nincs, és azt nem tudjuk, hogy van-e áttét.
Nem minden daganattípusnál használják ezt a TNM beosztást, de a többségénél igen.
Rosszindulatú daganatok az erekben Rosszindulatú paragangliomák Nincs jelentős szövettani különbség a jó- és rosszindulatú paragangliomák között. A rák diagnózis azon léziókra érvényes, amelyek regionális, vagy távolsági áttéteket képeznek.
A vér eredetű rákoknál, a leukémiáknál az ilyen kategorizálás nem értelmezhető, ott mást használnak. Stage I annyit jelent, hogy a daganat egy testtájékra lokalizálódik és kicsi, a stage II-ben szintén csak egy testtájék érintett, viszont már látszanak a terjedés jelei, a stage III az előrehaladott stádiumot takarja, a stage IV pedig már az áttétes betegeket.
Létezik stage 0 is, ami nem azt jelenti, hogy mindenki hülye és ott is rákot lát, ahol nincs, hanem azt, hogy a daganat még a szöveten belül is csak minimálisan terjedt el. Ilyen például a méhnyakrák kezdeti szakasza.
- Cím: Szeged, Izabella u.
- Orr rosszindulatú daganat
Ezt az állapotot a méhnyak esetében már jól lehet látni, és százalékos hatékonysággal kezelni. A rákos sejtek ugyan ott vannak, de még nem jutottak messzire, és egy egyszerű műtéttel el lehet őket tüntetni. Mindezzel foglalkozni nem öncélú időtöltés: a stádiumbeosztástól függően tervezendő a kezelés. Noha szinte kivétel nélkül mindenki környezetében van vagy volt daganatos beteg, és tisztában vagyunk azzal, hogy a betegség nem ritka, kevesen tudnák megbecsülni azt, vajon mekkora az esélye annak, hogy saját magunk rosszindulatú daganatos betegek legyünk.
Ennek értelmében mindazon szövet e csoportba tartozik, mely az emberi szervezet mozgásában, illetőleg bizonyos mértékig a különböző belső szervek védelmében vagy táplálásában vesz részt. A jóindulatú és rosszindulatú lágyrészdaganatok arányade átmeneti daganatok is előfordulhatnak. Szinte soha nem fordul elő jóindulatú daganat rosszindulatúvá alakulása, egyetlen kivétellel, amely az ún. A lágyrészszarkóma kialakulásának oka jelenleg ismeretlen.
Rossz hírem van. Vagyis minden második férfi közvetlen tapasztalatokra fog szert tenni. Nők esetében ez a szám nem ilyen durva, de ott is ijesztő: minden harmadik. Annak az esélye, hogy rák miatt szarkóma rákos elváltozások meghalni, férfiak esetébenmíg nőknél Vagyis minden negyedik, ötödik ember. Férfiak esetében a prosztataráknak van a legnagyobb esélye, hez. Talán vigasz, hogy annak az esélye, hogy ebben a betegségben haljunk meg, csak hez, vagyis szarkóma rákos elváltozások többen halnak meg prosztatarákkal, mint -rákban.
A következő a sorban a tüdőrák,viszont majdnem ugyanekkora a halálozási kockázat isaztán a vastagbélrák következik Ha ezeket összegezzük, akkor még mindig messze vagyunk az től, viszont ott van még a rengeteg egyéb rákbetegség a hereráktól kezdve a vérképző rendszeri daganatokon keresztül az szarkóma rákos elváltozások A nőknél az emlőrák vezeta második itt is a tüdőrák, a harmadik a vastagbélrák A daganatos betegségek előfordulása az egész világon növekszik.
Ez a tény már önmagában bőven elegendő arra, hogy a növekedés okát a civilizációs ártalmakban, az ipari szennyezésben fedezzük fel. Csakhogy a magyarázat sokkal triviálisabb: egyszerűen csak hosszabb ideig élünk.
Horváth Balázs, általános orvos A csonttumorok az összes daganatoknak mindössze 0, százalékát teszik ki. Gyermekkorban rendszerint elsődleges csontdaganatok keletkeznek; az egyéb daganatok csontáttétei ritkák. Az ízületi hártya daganatai Oszteokondromatózis Osteochondromatosis - A fájdalmas, duzzadt ízületben számtalan, sokszor csak rizsszemnyi nagyságú szabad testet látunk, melyeket a synovialis hártyával együtt sebészileg kell eltávolítani.
A rosszindulatú kórképek jellemzően az idősebb korosztályt érintik, és mivel a várható élettartam az elmúlt évtizedekben jócskán megnőtt — a as években 65 körül szórt, most 80 körül járunk —, a daganatos betegségek is megkapták az esélyt.
Minél tovább élünk, annál nagyobb a daganat kifejlődésének az esélye.
A rosszindulatú daganatok fele a 70 év fölötti korosztályban jelentkezik. Nem igaz, hogy a rák csak a modern kor betegsége, már az egyiptomi múmiák között is találtak daganatos beteget. Állatokban is kifejlődik, még a cápában is, hiába árulnak mindenfajta cápaporcból készült csodaszert. Az egyetlen állat, amelyben soha nem sikerült daganatot találni vagy létrehozni, a csupasz vakondpatkány Heterocephalus glaber.
Annak ellenére, hogy az állatka rágcsálókhoz képest nagyon hosszú ideig, akár 30 évig is él, nem fejlődik ki benne tumor.
is for sale!
Bizonyos értelemben az a csoda, hogy csak ennyi a rákos betegség. A becslések szerint a szervezetünket kb. Ha minden sejtünk akkora lenne, mint egy pingponglabda és gömb alakba rendeződnének, másfél kilométer átmérőjű óriásfelhőt kapnánk.
A sejtjeink mindegyikének az őse egy darab sejt, a megtermékenyített petesejt. Ez az egyetlen sejt elképesztő számú sejtosztódáson keresztül jut el odáig, hogy összerakjon bennünket. Ráadásul a testi sejtjeink jó része csak bizonyos ideig él: osztódik, újratermeli önmagát és elpusztul, akár minden másnap. A sejtosztódások száma tehát elképzelhetetlenül magas — ám a sejtosztódás nem mindig és mindenben tökéletes.
Hibák is előfordulnak — és a rák elindulásához épp egy ilyen DNS-másolási hiba, a mutáció létrejötte szükséges.
Az osztódás kulcsfontosságú eleme, hogy a genetikai állományt, a DNS-t változatlan formában kell újra összepakolni a létrejövő utódsejtben, azaz egy pontosan ugyanolyan másolatra van szükség. Ha hozzátesszük azt is, hogy a DNS több mint hárommilliárd elemi egységből, úgynevezett bázispárból áll, melyekből akár egy is képes bajt okozni, akkor rögtön látjuk a probléma nagyságrendjét.
Több ezer trilliárd sejtosztódás és osztódásonként hárommilliárd fölötti bázispár mellett az osztódások és a bázispárok szorzata adja a genetikai információ átadásának halmazát.
Ha a szervezetünk hihetetlen precizitással működik, és csak 0, százalék a hiba előfordulásának esélye, akkor is naponta vagy akár percenként keletkezhetnek a szervezetünkben olyan potenciálisan végzetes kombinációk a sejtek osztódásakor, amelyekből rákos burjánzás indulhatna ki. De nem indul, csak szélsőségesen ritkán. Hála a jó égnek, vannak ugyanis olyan sejt- és szöveti szintű védekező mechanizmusaink, amelyek az esetek nagyon nagy részében időben képesek beavatkozni.
A bűnösök Mindannyian hallottak már karcinogén, vagyis rákkeltő anyagokról szarkóma rákos elváltozások hajlamosító tényezőkről. Ezek az anyagok valamilyen módon vagy a mutációk képződését segítik, vagy a javító mechanizmusokat rontják el, és így vezethetnek rákhoz.
Fontos, hogy vezethetnek és nem vezetnek, vagyis nem automatizmusról van szó. A környezeti hatások rákkeltő hatásainak vizsgálata nem is olyan egyszerű feladat, és a levonható következtetések száma is korlátozott.
Ha arra vagyok kíváncsi, hogy egy anyag rákkeltő-e vagy sem, akkor beadom egy egérnek vagy patkánynak, és megnézem, lesz-e benne daganat vagy sem.
A rákos daganatok kialakulása - Cancer
Ha lesz, be van bizonyítva, hogy rákkeltő és kész. Igen ám, de sem a patkány, sem az egér nem ember. Lehet, hogy az anyag emberben szarkóma rákos elváltozások működik, az is lehet, hogy rasszonként is máshogy működik. Az is lehet, hogy a szarkóma rákos elváltozások dózis az emberben nem okoz semmit, de az is lehet, hogy halálos és mindenki belehal, még mielőtt rákot kapna.
Az állatkísérletek eredményei vagy alkalmazhatók szarkóma rákos elváltozások, vagy sem. Hpv impfung pro und contra inkább nem. De ha állatokon nem érdemes, embereken etikátlan kísérletezni vele, akkor hogyan vizsgálhatjuk meg, hogy egy anyag karcinogén-e vagy sem? Úgy, hogy begyűjtünk nagyon nagy számú embertől rengeteg adatot, majd ezeket elemezve megpróbálunk következtetéseket levonni.
Több tízezer embert kifaggatunk, hogy mit eszik, és megnézzük, miben különbözik az a csoport, aki sok kolbászt eszik attól, aki keveset. Ha kiderül, hogy a kolbászosokban gyakoribb a vastagbélrák, akkor azt gondoljuk, hogy ez a kolbásztól van. Csak az a baj, hogy ilyen következtetést csak abban az esetben lehetne levonni, ha a két csoport a kolbászevésen kívül mindenben megegyezne a másikkal.
Márpedig nem fog, mert különbözőek vagyunk.
Lágyrészdaganatok
Mást és mást eszünk a kolbász mellé, ki szarkóma rákos elváltozások hozzá alkoholt, ki nem, ki sok zöldséget eszik, ki keveset, ki sok kolbászt eszik, ki keveset, s ezek a faktorok mind befolyásolják a rák kialakulásának esélyét. Természetesen mindezzel a tudósok is tisztában vannak, és próbálják a problémát az összetettségének megfelelően kezelni, de a tudománynak is vannak korlátai.
Annyit talán ki lehet jelenteni, hogy a kolbász rákkeltő, de azt semmiképpen, hogy mindenkiben rákot is fog kelteni. Azt sem tudjuk, hogy a rákkeltéshez hány kilót kell megenni, és azt sem, hogy kik azok, akiknél már a zsömle közé tett három karika is sok, és azt sem, hogy kik, akiknek napi egy kiló sem árt. És az is lehet, néhány év múlva kiderül, hogy nem is a kolbász a bűnös, hanem valami más.
- A daganat mikroszkópos képe többé-kevésbé érett porcszövetre emlékeztet.
- Rosszindulatú daganatok az erekben
Mindezek miatt jelentős forráskritikával kezeljék a sajtóban és az interneten fellelhető rákkeltő anyagok listáját. Nem kell mindent elhinni, és ami a legfontosabb, nem kell pánikolni.
A Nemzetközi Egészségügyi Szervezet, a WHO erre szakosodott csoportja folyamatosan karban tart egy adatbázist, amelyben felsorolják, hogy mely anyagokat gondolnak biztosan, valószínűleg, talán és valószínűleg nem rákkeltőnek.
Jelenleg a biztosan szarkóma rákos elváltozások között ágens szerepel, vírusok, kémiai és egyéb anyagok, valamint fizikai hatások vegyesen. Ez utóbbival kapcsolatban ismételten felemlegethetjük a balsorsunkat, ugyanis az alkoholos italokban a főbűnös egy acetaldehid nevezetű molekula, amelyből a gyümölcsalapú párlatokban van a legtöbb, vagyis Magyarország tényleg jobban teljesít, a pálinkánk a sor elején áll. Mindössze egy olyan ágens szerepel a listán, amelyről nagy biztonsággal kijelenthető, hogy valószínűleg nem rákkeltő.
Ki nem találják, mi ez. Nem a víz, nem a répa, hanem egy kémiai anyag, a kaprolaktám, a nejlongyártás egyik alapanyaga, amelyből több tízmillió tonnát gyártanak évente. A következő részben a megelőzésről, a diagnózisról és a terápiáról lesz szó.
A második rész itt olvasható.
